1. Fonák antifónák - egy székely népdal emlékfoszlányai
2. Névjegy-korálok
3. Ligatúra Ligetinek

Kritikák az ősbemutatóról

Varga Péter kritikája
(Népszava, 2023. május 30.)

A vasárnapi hangverseny – amelyre karmesterként a megbetegedett Eötvös Péter helyett Vajda Gergely szállt be – fő attrakciója három ősbemutató volt: Eötvös Ligetidyll, Vidovszky László Hapax, és Kurtág Ligeti évszázada – Kalandozás a múltban című művei. Ezek mind zenekari alkotások voltak, a Concerto Budapest keretei között működő Ligeti Ensemble volt a főszereplő, vezényelt Keller András és Vajda Gergely. Az ősbemutatók előtt Ligeti-darabok szerepeltek […]. Ezután jöttek az ősbemutatók, Eötvös szintén Vajda dirigálta Ligetidylljében felfedezhetők voltak a Poème symphonique, a száz metronómra írt, az egyik legeredetibb Ligeti-ötletre alapuló műre való utalások. Konkrétan is megszólaltak metronóm(szerű) ütések, a végén pedig a zenekar ritmusai a „haldokló”, lejáró rugójú metronómokat idézték. Vidovszky tisztán vonószenekari alkotással jelentkezett, az előadásban vezetőhegedűsként irányítva a zenekart vett részt Keller András, a hangzás az elején kissé nehezen állt össze, de azután megérdemelten kapta ismét a tapsot az együttes a hangos óracsörgéssel véget érő darab után. Kurtág múltidéző műve szép és mély volt, méltó emlékezés az egykori barátra, társra.

(„Ligeti György tévútjainak szépségei”, Népszava 150 [2023]/123, 12.)

__________

Kondor Kata kritikája
(Fidelio, 2023. június 7.)

[…] Utolsó napra, a százéves évfordulóra maradt a nagyzenekari koncert, ekkor szólaltak meg a jelenkor legnagyobb magyar zeneszerzőinek az alkalomra írott kompozíciói. A Concerto Budapestet zeneigazgatójuk, Keller András és beugrással Eötvös Péter helyett Vajda Gergely vezényelte. Bár a korábbi eseményeken is szép számmal foglaltak helyet a nézők, ezen az esten hivatalosan is telt ház volt. Egyfelől jó volt látni, hogy ilyen nagy az érdeklődés Ligeti művei iránt (bár természetesen ez is viszonyítás kérdése, de legyünk reálisak: legfeljebb egy tökéletes világban tolonganának sok ezren egy kísérletező alkatú, 20. századi szerző koncertjén), ugyanakkor a hangverseny legfőbb tanulsága épp az volt, milyen klasszikus értelemben is szép darabokat rejt magában a modern zene ezen szegmense. […]

Az első ősbemutató Eötvös Péter Ligetidyll című alkotása volt, amely mintegy montázsszerűen mutatta meg Ligeti zeneszerzői életművének sokszínűségét. Vidovszky László műve, a Hapax – Hommage à Ligeti György egyszerű, de ötletes darab, a hegedűsök (akik közé Keller András is betársult) finom vonalvezetésű dallamot játszanak, és amikor a közönség kellemesen elálmodozna a muzsika hatására, groteszk fordulat vet véget a műnek. A koncertet Kurtág György párdarabként is felfogható két alkotása zárta, Ligeti évszázada és Kalandozás a múltba címmel. Ahogyan a címek is mutatják, egyfajta nosztalgikus fény járta át ezeket a zeneszerzőre jellemző módon nem túl hosszú darabokat, miközben Kurtág a maga tipikus világteremtő képességével festette a hallgatóság elé a viszontagságai ellenére számos szépséget felvonultató korszakot. 

Köszönhetően az évfordulónak, Ligeti György nagyságát már emléktábla és utcanév is hirdeti a járókelők számára, így remélhető, hogy a lelkesedés kitart egy darabig, és akik akár egy szeletkét is megízlelhettek a zeneszerző nagyon emberi és nagyon 20. századi világából, azok a jövőben is igényelni fogják, hogy találkozzanak vele. Ligeti életműve éppen azon a ponton fekszik, ahol hagyomány és a saját korunk találkozik, sokakban még elevenen él személyének emléke, műveit ugyanakkor klasszicizálta a halála óta eltelt bő másfél évtized. A BMC Ligeti Fesztiválján is megláthattuk, milyen termékeny hatást jelenthet ez az élő tradíció arra a szellemi-művészi közegre, amelyben élünk.

(„Száz év hét napban – a BMC Ligeti Fesztiválján jártunk”, Fidelio – online)

No related recordings.