A 2014-es BBVA zenei díj átadóján elhangzott beszéd
(Madrid, 2015. június 23.)
Bona sera,
Kérem, bocsássanak meg, hogy elloptam Ferenc pápa „Bona sera” üdvözlését a beiktatási szertartásáról, de számomra ez a szerény egyszerűség és a mély, szeretetteljes emberség mintaképe – [talán egyfajta program is].
Tisztelt elnökségi tagok, kiválóságok, nagyrabecsült vendégek!
E pillanatban csak annyit tehetek, hogy kifejezem hálámat valamennyi intézménynek és személynek, akinek része volt abban, hogy megkaphassam ezt a felfoghatatlan díjat.
Mélyen meg vagyok hatva, és a legforróbb hálát érzem.
2010 óta dolgozom az operámon: Samuel Beckett Végjátékán.
Sokan kérdezték tőlem, miről szól a szöveg, de mindig úgy éreztem, hogy képtelen vagyok megfelelően elmagyarázni.
Végül rábukkantam Beckett egy rövid angol nyelvű versére, és ezt választottam operám prológusául.
Angolul hangzik el, bár maga az opera eredeti változatában francia nyelvű: Fin de partie.
Hadd olvassam fel most önöknek, hogy jobban megértsék a Végjáték szövegét, és megismerjék a zeneszerzőt az opera mögött, vagyis engem.
A „Roundelay” című versről van szó, amelyet nagyjából húsz évvel a Végjáték után írt Beckett.
A vers körkörösen halad előre, akárcsak a színdarab szerkezete.
Így hangzik:
Samuel Beckett:
Körtánc
a part mentén
a nap végén
lépésneszek
soká neszek
aztán elálldogálás
és semmi nesz
a part mentén
sokáig semmi nesz
aztán továbbállás
lépésneszek
soká neszek
a part mentén
a nap végén
[A beszéd Fazekas Gergely, a vers Imreh András fordítása]
